Esti Kornél

"Száz évig, míg a testem megtörik, szeretnék élni, élni örökig."

Utolsó kommentek

HTML

Milyen alkoholt igyunk?

2009.12.05. 21:30 | Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa | 1 komment

A világ egyik fontos kérdése, mivel tudatmódosítsunk, ha szabad ilyen magyartalan módon fogalmaznom. Nagy a választék: ott a mindig bevethető, és bevehető, hétköznapi és talán legkedveltebb sör, egyszerűbb mindennél. A bor, ami kifinomult, okot adhat sokszor nevetséges és kivagyiságot hangsúlyozó kérkedésre, már bonyolultabb és drágább ital. Pezsgő, alkalmi, estélyi itóka. A tévé előtt egy sört sokan megisznak, de pezsgőt nem bontanak, nem igaz? Minket ezek nem érdekelnek, hosszút igyanak azok, akiket hidegen hagy a tudat megváltozott állapota. Lehet persze ezekkel is egy bizonyos szintet elérni, de az nem férfimunka. Hagyjuk a különféle édes löttyöket, "vadászrövideket", hagyjuk a durva és könyörtelen, de hasznos vodkát is, utóbbiról beszélni fogok még amúgy is. Mi beszéljünk a művészek, különcök italáról.

Abszint. Az ital, melynek fogyasztása rituális keretek között történhetik csak, minden más esetben szentségtörés. Üröm, ánizs és kömény varázslatos találkozása, ami szétszakíthat, de olyan álmokat és gondolatokat ad, melyek a hatása nélkül soha sem lennének elérhetőek. Van ilyen ital, ami ennyire összekötődne egy korral, s a kor művészeteivel? Nincs, de nem csak ettől különleges. 1797-ben, mikor jelentősebb mértékben elkezdték előállítani, nem tudhatták, hogy milyen remekművet is alkotnak. Elképzelhető a Zöld Tündér nélkül Van Gogh, Baudelaire, Rimbaud, Verlaine bizonyos művei? Manet vagy Degas konkrét festményeket is szentelt a bódító csodának.

Mi is hát a rituáléja? Két, erősen különböző fogyasztási módot különböztetünk meg: a cseh, és a ma már kevésbé tudott, elegánsabb francia módot. A cseh módszert sokan ismerhetik. Egy kanálra kockacukrot helyezünk, finoman abszintot csorgatunk rá, majd meggyújtuk, és hagyjuk, hogy leégjen, de nem teljesen, csak nagyrészt. Így karamellizálódik, majd jeges vízzel leöntjük, és fogyasztjuk. A francia módszer nem ilyen látványos, egy abszintkanálra helyezzük a cukrot, az ital fölé, majd erre öntjük, finoman, lassan a jeges vizet, 1:5 vagy 1:6 arányhoz higítva. Fogyasszuk egészséggel, persze vigyázzunk is közben, fontos a mérték. De az élmény, a fogalmak újszerűsége, olyan tartalmat adhat a fogyasztásának, ami ha nem is rabjává, de gyakran élvezőjévé varázsol minket. Legyen a kezünkben toll és papír, jegyezzünk le mindent, ami csak eszünkbe jut, és jó eséllyel reggel felébredve művészetet találunk.

Címkék: alkohol

A bejegyzés trackback címe:

https://estikornel.blog.hu/api/trackback/id/tr241576754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.