Esti Kornél

"Száz évig, míg a testem megtörik, szeretnék élni, élni örökig."

Utolsó kommentek

HTML

Karcolat

2010.01.03. 06:00 | Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa | 11 komment

Keress meg. Ha meg akarsz találni, könnyen fog az menni. Van a közeledben olcsó, otthonosnak talán nem mondható, a társadalom vélt szennyét összegyűjtő, koszos és szagos hely? Gyere le. Én ott fogok ülni veled szemben, csak néz egy picit oldalra. Kabátom ledobva magam mellé, talán a földre is lóg. Hadd legyen csak poros és elhasznált, mint a viselője. Előttem 2 pohár, és egy kancsó. Az üvegkancsóban és a 2 decis pohárban piszkosfehér, apránként gyöngyöző, és másnap garantáltan fejfájást okozó ócska fröccs van, a kisebbik pohárban egy már langyos, átmelegedett, minőségi alapanyagot csak a készítője álmában látott vodka kókadozik.

Nem, most nem iszom abszintot. Drága, ilyen helyen az nem is nagyon megtalálható, és fáj tőle a torkom. Iszom még én azt, ne félj, hát emlékszel, közösen hány rekordot felállítottunk anno, mikor mindenki kerek szemekkel leste, ezek a bolond egyetemisták mennyit isznak meg belőle. Fogadtatok? Nem, csak jó mérgezni magunkat. Érzed hogy élsz. Ülj le mellém, csak óvatosan, koszos a szék. Hagyd csak, az asztal is redvás. Igen, én könyökölök rajta, és még az arcom is fogom ezen pihentetni. Most pedig mesélj, mert tudom, van annak oka hogy megkerestél. Mondd el kérlek. Bennem már több fájdalmat nem tudsz okozni.

Mégis, előtte van egy szál cigid? Persze, jól emlékszel, Dunhillt szívok. Szívtam. Akárhogy is, adj amid van, jó minden. Érdekes tudod, mert régebben ritkán tüdőztem le, de most az is jó ha mar. Különben nem 2 poharat látsz mégsem. 3 lesz az, abból pedig 2 feles pohár. De ne aggódj, az egyik már biztosan üres, és neked is szívesen kérek, de csak rövidet. Most miért mosolyogsz? Ne ellenkezz, ismersz, ha velem vagy, iszol. Nem sokáig, csak a bódulatig. Aztán pedig ettől nem lesz hosszú a bódulat, ne félj. Szóval köszönöm a cigit. Hát persze hogy megváltoztam. Te is. Csak te előnyödre, én meg hátrányomra, de ez viselhető. Ami nem az, hogy nem vagyok jól. Régóta nem vagyok jól. Ezt nevezheted depressziónak kis Freudom, de ezzel nem vagyunk előrébb. Évek óta nem vagyok jól. Én már belenyugodtam, és csöndes tűréssel figyelem azóta a világot. Azt viszont nem akarom, hogy miattam más se legyen jól. Szóval, most itt vagyok, és maradok is egy darabig. Aztán, ha baráti szóra vágysz, valakivel berúgnál, vagy csak van egy fölös cigid, ne felejtsd el hogy itt vagyok, élek, és tizenkilencre lapot kérek. Mindig.

Címkék: elmélkedés

A bejegyzés trackback címe:

https://estikornel.blog.hu/api/trackback/id/tr71641170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Artsuhtaraz · http://latomasok-arnyjateka.blog.hu/ 2010.01.04. 11:14:58

Erre felkaptam a fejemet:

"jó mérgezni magunkat. Érzed hogy élsz"

Tetszik a kép, amit ábrázol. Ugyanakkor nem is gondoltam volna, hogy ilyen indokkal is lehet zülleni :)
Persze az is megfordult a fejemben, hogy az alkohol mámorától észreveszed, hogy mennyire más lehet az alapvető érzékelés, és ráébredsz az élet sokszínűségének felfedezésében rejlő szépségre. A módosult tudatállapot öröme :)

Nagyon tetszik, hogy úgy beszélget a főhős valakivel, hogy a másik személyt "nem mutatja a kamera".

Fée Verte [ Fára Szorult Kéreg ] Zabatár 2010.01.04. 16:47:19

Azért a töménnyel nem árt vigyázni. Romromantika, piszokelitizmus, áligénytelenség, és az egész végén alaposan berúgvía még mindig ott ülök -fekszem, laposkúszok- én.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2010.01.04. 18:08:40

"Ezenkívül szüksége is volt erre a vad összevisszaságra, erre a maró pácra. Írni akart. Várta a pillanatot, mikor a kétségbeesés és undor odáig fokozódik, hogy már öklődnie kell, s ekkor minden kiszakad majd belőle, ami fontos és lényeges, nemcsak a mellékes és esetleges. De ez a pillanat még nem érkezett el. Nem érezte még magát elég rosszul ahhoz, hogy írhasson. Zabálta a nikotint, új dupla feketét kért, hogy paskolja szívét, hogy tovább gyötörje örökké kíváncsi, mohó és játszi szellemét, s lázasan figyelte magában a belső lüktetést, olvasta ütőerét, mely százharmincat vert, boldogan olvasta, mint uzsorás a pénzét."

(Esti Kornél, 5. fejezet)

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2010.01.04. 22:58:58

@Artsuhtaraz: A mérgezés egy olyan momentuma az életnek, mitől valóban érzed, hogy a világon vagy, keserű tapasztalat. Örülök ha tetszett! :)

@Fée Verte: Milyen szép jelzőket írtál! Van is benne igazság. Füstösen, mocskosan, töményen szép az élet.

@Csöncsön: Valahogy a legtöbb esetben ugyanarra gondolunk, most sincs ez másként. :)

Artsuhtaraz · http://latomasok-arnyjateka.blog.hu/ 2010.01.05. 10:35:54

@Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa:
Azért kaptam fel a fejemet rá, mert én a mérgezéstől azt éreztem, hogy nem akarok a világon lenni. Vagy azt, hogy nem jó a világon lenni, mennyire halandó is vagyok és mennyire jelentéktelen. Bár lehet csak ugyanazt fogalmazom meg mint te, és másképp van megközelítve.

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2010.01.05. 17:29:55

@Artsuhtaraz: Gyanítom inkább másfelől megközelítve, de ugyanaz. Kevés dolog van, amitől jobban érzed hogy élsz, a világon vagy, egyáltalán hogy létezel, mintsem a mérgezéstől. Bár lehet, ez kicsit szélsőséges álláspont. :)

Barát úr 2012.01.14. 15:56:19

Tetszenek az írások! Van már kiadott alkotásod?

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2012.01.14. 16:14:07

@Barát úr: Ma Magyarországon ezt elég nehéz elérni. Igaz, próbálkozni sem ártana lassan. :)

Barát úr 2012.01.14. 16:26:38

Yoda szavaival élve - ne próbálkozz, csináld! Sok sikert!