Tudjátok-e, hogy Pécs városában 16 mecset volt, és némelyik vörösrézzel, más ólommal befedve, Eszterházy Pál leírása szerint finom ízlésre való épületek mind? Sőt, a híres török történetíró, Evlia Cselebi, mikor utazásai során Pécsen járt, 17 mecsetről számolt be. A leghihetőbb forrás szerint Pécsen a török uralom évei alatt 17 mecset, 3 türbe, 5 medresze, és 6 derviskolostor épült. Pécs 1543-ban történt elfoglalása után a Szent Péter székesegyházat rögtön dzsámivá nyilvánították. A már említett Cselebi ámulattal jegyzi meg, hogy a végeken ilyen díszes dzsámit nem látni sehol máshol.
A fő, és egyben ma is legnagyobb érdeklődésre számot tartó dzsámit azonban Kászim bég építette a 16. század közepe táján. Ez ma Magyarország legnagyobb, legjelentősebb török emléke. Kászim bég igen nagy tiszteletnek örvendett az oszmánok körében, bár ő maga minden bizonnyal horvát származású volt. Jelentős és sikeres harci és építészeti cselekedetek kísérték élete során, és Cselebi beszámolója szerint sírja is Pécsen volt, mint ismert búcsújáróhely. Képzeljük el ezt a gyönyörű épületet pompájának teljében! Kupolái kékes kövekkel voltak ékesítve, hosszában és széltében 100 lépés, művészi kidolgozású mimberje, mihrábja, és gazdagon, drágakövekkel kirakott kürszije van, amely olyan fenséges látványt nyújtott, hogy Cselebi tanulsága szerint szó nem mondhatja el, és betű nem írhatja le. A Duna vonalától északra ez volt az egyetlen jelentős méretű muszlim imahely. Kupolájáról úgy beszél, hogy azt csak az Isztambulban emelt, Szelim szultán dzsámijának kupolájához lehet hasonlítani, olyan fenséges. Ami még különlegesebbé teszi, hogy az előcsarnokban helyet kapott egy Kr. u. 240-ben emelt ókeresztény oltárkő. A látványt a dzsámi mellé épített kolostor és fürdő tette teljessé.
Beszéljünk most Pécs másik épen maradt dzsámijáról, amely a legkésőbb készülhetett el, és a legépebben megmaradt magyarországi ilyen jellegű építmény. Még minaretje is áll, amely most nem látogatható, de 2010 elejére olyan mértékben megerősítik, hogy korlátozott számban, de többen megjárhatják majd a müezzin egykori útját. Ne felejtsük el megjegyezni, hogy a volt vallási épületek nem élvezték az utókor tiszteletét, az egyik félig romos dzsámiban például később püspöki szeszfőzde működött. A városban legalább 3 közfürdő üzemelt, és jól jelzi az 1686 utáni állapotokat, hogy ezek nem csak hogy mind azonnal megszűntek, de a katonaság költözött falaik közé.
A török uralom közel 150 éve alatt Pécs lett Magyarország egyik legváltozatosabb, legszínesebb városa, és 1686-ban, alig egy hét lefolyása alatt mindennek vége szakadt. A Bádeni Lajos vezette keresztény hadak felszabadítása pedig olyan jól sikerült, hogy az addig prosperáló, csodás városból egy romhalmaz lett, egyes értesülések szerint 12 épen maradt családdal. A muszlim lakosság ragaszkodását jelzi az a tény, hogy az 1690-es években is még több mint 200 muzulmán lakója volt a városnak.
Ha teheti mindenki, aki még nem volt Pécsen, jöjjön el, látogassa meg, örök élményben lesz része, mert hazánkban sehol máshol nem ötvöződik ennyire mélyen és remekül a török, balkáni, német, és magyar kultúra. 2010-ben pedig egész Európa fővárosa lesz Pécs, a Mecsek lejtőjén kedvesen és hívogatóan elterülő 2000 éves város.
Utolsó kommentek